Hitvallásunk
„Ha jó ügyet védsz, mitől is félhetsz?
Mi is történhetik veled?
Letepernek, megrágalmaznak, kirabolnak, meggyaláznak?
Vádakkal fordulnak ellened, hamisan ítélnek?
Mindez nem változtat azon, hogy az ügy, melyet védtél, jó volt, s ezért jó volt az, amit csináltál, mikor a jó ügy védelmére szegődtél. Ilyenkor ne törődj senkivel és semmivel, csak az ügy igazával, melyet meg kell védened.
Végül is tehetetlenek az igazsággal szemben. Letiporhatnak, de meg nem győzhetnek, vádolhatnak, de meg nem hazudtolhatnak, elvehetik életed, de nem vehetik el igazságod.
Csak akkor nem vagy magányos az életben, ha jó ügyet védesz.”
Azt hiszem, hogy ebből az idézetből kiderül, hogy egy ügyvéd miért is választja a hivatását.
- Vajon azért, mert általánosságban nem képes elviselni, ha valami igazságtalan, ha valakit igazságtalanság ér, és egy belső erő hajtja abban, hogy az igazságot érvényre juttassa?
- Vagy azért, mert örömét leli az elhivatottságot és kreativitást igénylő jogi munkában?
- Esetleg azért, mert az ügyvédi pálya nyújtotta szabadság, függetlenség és az ezzel együtt járó felelősség az önmegvalósítás és az értékteremtés nagyszerű terepe?
- Ezek után felmerül a kérdés: Mi az, amit az ügyfél elvár az ügyvédjétől?
Az ügyfél hatékony, magas minőségű és kifizetődő szolgáltatást szeretne kapni, elérhető áron. Tehát az ügyvéd végső soron egy szolgáltatást nyújt: pontos, precíz szolgáltatást, szakmai hozzáértésének és ügyfél-centrikus szemléletmódjának megfelelően. Ehhez azonban nagyon fontos az ügyfél‒ügyvéd közötti szoros együttműködésen alapuló bizalom, nem kevésbé az ügyvédi titok szigorú szabályainak megtartása, mint az ügyvédi hivatás gyakorlásának alapfeltételei.
