Örökléskor felmerülő kérdések

2.1. Hagyatéki eljárás - jegyző előtti szakasz

A hagyatéki eljárást meghatározó szabályokat nagyrészt a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.), kisebb részt pedig mögöttes, azt kiegészítő törvénykényt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.). Azt, hogy melyik közjegyző fogja lefolytatni az örökhagyó után a hagyatéki eljárást, illetékességi szabályok határozzák meg (Hetv. 4. §). Az esetek nagy többségében az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye határozza meg a közjegyző, valamint az elsőfokon eljáró jegyző illetékességét. Fontos kiemelni a jegyző előtt folyamatban lévő szakaszt, ugyanis sokszor előfordul, hogy a törvényes örökösök egyből a közjegyzőt keresik meg a hagyatéki tárgyalás időpontja felől érdeklődve anélkül, hogy az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti illetékes önkormányzatnál megindítanák az eljárást. A Hetv 19.§-a leírja, hogy milyen okiratok és cselekmények alapján indulhat meg az eljárás: halottvizsgálati bizonyítvány, ilyen bizonyítvány hiányába bíróság által meghozott holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés, olyan személynek a bejelentése alapján akinek az eljárás megindításához jogi érdeke fűződik illetve az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján. Az önkormányzatnál ezt követően formanyomtatvány kitöltése szükséges: meg kell adni az örökhagyó után törvényes öröklése jogosultak adatait, az összes ismert vagyonelemet, ha tudomása van az önkormányzatnál jelenlévő személynek végintézkedésről akkor azt is be kell jelenteni. Ez a formanyomtatvány lesz az alapja a jegyző által elkészített hagyatéki leltárnak, amely alapján a közjegyző az eljárást lefogja folytatni. Kevesen tudják, de az önkormányzat nem végez „vagyon felkutatást”, kizárólag azok az elemek fognak belekerülni a hagyatéki leltárba, amelyeket bejelent a törvényes örökös. Nem kell ettől viszont megijedni, ha az eljárás későbbi szakaszában szereznek csak tudomást az örökösök például egy bankszámla meglétéről. Ebben az esetben a bankszámlát az eljáró közjegyző előtt igazolható módon be kell jelenti a hagyatékátadó végzés meghozatala előtt, és így még az alaphagyatéki eljárásban átadható. Ha az eljárás befejezése után szereznek a bankszámláról tudomást csak az örökösök, úgy póthagyatéki eljárás megindítása is lehetséges határidő nélkül. Fontos változás a Hetv. legutóbbi módosítása óta, hogy ha a törvényes örökösök egyezséget, osztályos egyezséget kívánnak kötni, ajándékozni kívánnak egymás javára úgy már ebben a szakaszban jelezzék a leltárt készítő jegyző felé! Ugyanis, ha a hagyatéki vagyon köre tisztázott, nincs végintézkedés és a törvényes örökösök passzivak, nem jelzik az eljáró közjegyző felé, hogy egyezséget kívánnak kötni, úgy mivel a közjegyző nem tart tárgyalást főszabályként, előfordulhat, hogy meghozza a közjegyző a hagyatékátadó végzést a törvényes öröklés szabályai szerint. Még ebben az esetben sincs ok pánikra ugyanis a hagyatékátadó végzés átvételétől számított 15 napon belül lehet kérni a tárgyalás kitűzését. Azonban ez a passzivitás az eljárás elhúzódásához vezet, így a törvényes örökösök érdeke, hogy amint lehetséges jelezzék vagy a jegyző előtt folyamatban lévő eljárási szakaszban vagy még a hagyatékátadó végzés meghozatala előtt a szándékukat.

2.2. Hagyatéki eljárás - közjegyző előtti szakasz

Az eljáró közjegyző a jegyzőtől megkapott hagyatéki leltár és annak mellékletét képező iratok (így például a jegyző előtt folyamatban lévő szakaszban becsatolt számlák, bankszámlák másolata) elektronikus úton történő iktatása után intézkedést tesz a leltárban szereplő hagyatéki vagyon körébe tartozó elemek teljes körű megismerése érdekében, így például elektronikus úton megkeresi az örökhagyó nevén kezelt bankszámlát nyilvántartó bankot, az örökhagyó tulajdonában álló ingatlan tulajdoni lapját lehívja a közhiteles nyilvántartásból. A Hetv. legutóbbi módosítása óta, 2020. február 1. napjától kezdve egyéb feltételek fennállása esetén a közjegyző főszabályként nem tart tárgyalást amennyiben az örökhagyó után a törvényes öröklés rendje érvényesül és tisztázott a hagyatéki vagyon köre, az örökösök pedig nem jelezték az eljáró közjegyzőnek vagy még a jegyzőnek, hogy osztályos egyezséget, más egyezséget kívánnak kötni a hagyatéki eljárásban. Amennyiben az öröklésben érdekeltek már a jegyzői szakaszban becsatolták az osztályos egyezségüket, vagy az egyezséget amit például egy hagyatéki hitelezővel kötöttek, úgy a közjegyző nem fog tárgyalást tartani hanem a hagyatéki leltár beérkezését követően vagy külön végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról és a fellebbezési határidő letelte után átadja a hagyatékot tárgyalás nélkül, vagy a hagyatékátadó végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról is, ilyen esetben tehát nem külön végzésben dönt róla a közjegyző. A Hetv. meghatározza, hogy milyen esetben kötelező tárgyalást tartani: így például kiemelve a leggyakoribb eseteket: ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik, az örökösként érdekeltek egyezségükbe – a hagyatéki hitelezőn kívül – más személyt is be akarnak vonni, a közjegyző a tárgyalás tartását vitás körülmény felmerülése miatt vagy egyéb okból indokoltnak tartja, a tárgyalás tartását valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri. Az utolsó példaként említett „öröklésben érdekelt fél kéri” esetben viszont nincs mindig lehetőség hagyatéki tárgyalás kitűzését kérni a közjegyzőtől, ugyanis a Hetv. kizáró okokat is meghatároz így például: ha csak egy törvényes örökös van, és a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel, ha a hagyatékra, vagy a hagyatékkal szemben más nem lépett fel igénnyel és az örökösként érdekeltek egyezően, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyaték átadását a törvényes öröklés rendje szerint kérik, vagy csatolják az iratokhoz az öröklésben érdekeltek között a hagyatékra vonatkozóan létrejött teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt olyan egyezséget, amelynek alapján a hagyaték átadható, vagy póthagyatéki eljárásban. Amennyiben a közjegyző nem tart tárgyalást, úgy a hagyatékátadó végzésben felhívja a figyelmét a törvényes örökösöknek, hogy a hagyatékátadó végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül kérhetik a tárgyalás tartását ha a törvényes örökös az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. Amennyiben a közjegyző meghozta a hagyatékátadó végzést akár tárgyalással, akár anélkül 15 nap áll a felek rendelkezésére, hogy fellebbezési jogukat gyakorolják. Ennek letelte után a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedik. Fontos ezen a ponton kitérni, hogy a hagyatékátadó végzésnek alaki jogereje van szemben a bírósági ítélettel, amely anyagi jogerővel rendelkezik. A kettő lényeges különbsége, hogy a jogerős hagyatékátadó végzést, vagy bármilyen, az eljárásban hozott végzést, amely ellen fellebbezésnek van helye és jogerőre emelkedett (így például a külön végzésben jóváhagyott egyezségnek, hagyatéki hitelezői igény benyújtásának elutasítása tárgyában hozott végzés), kizárólag jogorvoslati eljárás eredményeképpen és kizárólag a bíróság változtathatja meg vagy helyezheti hatályon kívül. Ugyanakkor a felek egymás ellen keresetet indíthatnak a vitás kérdések tekintetében, továbbá a bíróság a perben a hagyatékátadó végzés tartalmától eltérő döntést is hozhat. (Hetv. kommentár – Öröklési jog- Hagyatéki eljárás. Dr. Anka Tibor).

2.3. Mi tartozik a hagyatékba?

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre. Az öröklési jog tekintetében tehát az ipso iure öröklési elve érvényesül, azaz az öröklés az örökhagyó halálával automatikusan, egyéb feltételeknek való megfelelésül nélkül bekövetkezik. Így az örökhagyó vagyona a halál pillanatában átszáll az örökösre, dologi hagyományosra. Ennek az a fontos következménye, hogy a halál pillanatától kezdve tulajdonossá válnak, annak minden negatív és pozitív következményeivel együtt (közterhek viselése negatívumként, használhatják az adott ingóságot pozitívumként például). Ennek megfelelően az eljáró közjegyző „nem adja át” az örökséget az örökösöknek, hanem csupán az öröklés tanúsítását végzi el és önti hagyatékátadó végzés formájába. A törvény megfogalmazása szerint az „hagyatéka mint egész” száll át az örökösökre azt jelenti, hogy az örökhagyó halála pillanatában meglévő minden aktív és passzív vagyonelem száll át. Az aktív hagyatéki vagyont kettő részre lehet osztani: ingatlan és ingóság. Ingóságnak minősül például a gépjármű, bankszámla, készpénz, festmények, hajó, társasági vagyoni részesedés, követelések. Az aktív vagyonelemek meghatározása általában nem jelent gondot az örökösöknek, azonban van pár vagyonelem, amely nem tartozik a hagyatékba: életbiztosítási szerződés összege amennyiben van kedvezményezett, bankszámla vonatkozásában tett haláleseti rendelkezés, az örökhagyó személyhez fűződő jogai (szerzői jog például), vagy személyhez kapcsolódó vagyoni jogai sem (haszonélvezeti jog, tartásdíj követeléséhez való jog), de az utolsó havi nyugdíj sem.

2.4. Hagyatéki leltár

A hagyatéki leltár felvételét több személy is kérheti az illetékes önkormányzat jegyzőjétől. Alapesetben a törvényes vagy végintézkedés alapján öröklő személy kéri a leltár felvételét, de hagyatéki hitelező is kérheti (ilyen személynek minősül az, akinek az örökhagyóval szemben követelése áll fenn), akkor is kötelező leltárt felvenni, ha a jegyző (vagy közjegyző) rendelkezésére álló adatok alapján a hagyatéki hitelezői igények meghaladják az aktív vagyon mértékét (aktív hagyatéki vagyonnak számít például az ingatlan, bankszámla, gépjármű). Más öröklésben érdekelt is kérheti a leltár felvételét, például az, akinél az örökhagyó egy ingósága található, de kérheti a földhivatal is (mivel az ingatlan-nyilvántartás megújítása zajlik egészen 2022. július hónapjáig ami alatt a földhivatal felülvizsgálja az ingatlan-nyilvántartást így sok alap-vagy póthagyatéki eljárás indul, mert a vizsgálat közben kiderül, hogy az örökhagyó nevén egy-egy kisebb tulajdoni illetőséget tartanak nyilván egy-egy földterületen, amiről az örökösök nem tudtak, így be se tudták jelenteni). A hagyatéki leltár az öröklésben érdekeltek bejelentései, nyilatkozatai alapján készül elsősorban, így fontos, hogy minden aktív vagyont, tartozást bejelentsenek a jegyzőnek az eljárás meggyorsítása érdekében. A nyilatkozatok alapján az illetékes jegyző adott esetben például megkereséssel él az örökhagyó nevén nyilvántartott bankszámlát kezelő bankot, nem-hiteles tulajdoni lapot kér le az ingatlan-nyilvántartásból. A vagyon mellett fontos, hogy maradt-e az örökhagyó után végintézkedés, kik a törvényes örökösök, ezeket a tényeket is elsősorban az örökösök nyilatkozatai alapján veszi fel a jegyző. Ha a leltár teljes akkor azt a jegyző főszabályként elektronikusan továbbítja az eljáró közjegyző felé. A leltár így áll magából az eljáró közjegyző illetékességét megalapozó tényekből, az örökhagyó adataiból, maradt-e végintézkedés az örökhagyó után, az aktív és passzív vagyon felsorolásából és végül az örökösök természetes személyi azonosító adataiból. Ez az az alap amiből az eljáró közjegyző dolgozni fog és előkészíteni a hagyatéki eljárást vagy tárgyalásra, vagy tárgyalás tartása nélküli hagyatékátadásra. Fontos kiemelni, hogy főszabályként a 300.000,-Ft-ot meghaladó értékű ingóságok leltározása kötelező, ilyen esetben kifejezett, határozott kérelmet kell előterjeszteni az illetékes jegyző előtt, amelyben kéri az eljárás lefolytatását és a hagyaték átadását. Ki kell emelni, hogy a leltárba bekerült vagyontárgyak hagyatéki vagyonba tartozását vagy bejelentett hitelezői igények fennállását, követelhetőségét vagy akár a megnevezett törvényes vagy végintézkedés alapján öröklő személyek ezen minőségét nem tanúsítja, hanem adatként szolgálnak az eljáró közjegyzőnek (Hetv. kommentár – Öröklési jog – Hagyatéki eljárás)

2.5. Hagyatéki tárgyalás

A közjegyzői eljárás alapját képező a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 43/C. §-ának (3) bekezdése pontosan meghatározza azokat az eseteket amikor a közjegyzőnek kötelező kitűznie a tárgyalást, avagy amikor tárgyalás tartása nélkül is átadhatja a hagyatékot. Amennyiben tárgyalást tart a közjegyző úgy az első lépés az idézés kibocsátása az ismert öröklésben érdekeltek számára. A tárgyalás is azzal veszi kezdetét, hogy a közjegyző számba veszi a megjelenteket és megállapítja egyesével, hogy a törvény szabályai szerint szabályszerű volt-e az idézés vagy sem. Fontos kiemelni, hogy amennyiben szabályszerűen történt az idézés, úgy az öröklésben érdekelt távolmaradása sem a tárgyalás megtartását, sem a hagyatékátadó végzés meghozatalát nem akadályozza meg. Az öröklésben érdekeltek nem kizárólag személyesen vehetnek részt az eljárásban, hanem a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 65. §-ában meghatározott képviselő útján is eljárhat. Fontos kiemelni, hogy amennyiben az öröklésben érdekelt nem ügyvédet kíván meghatalmazni, úgy őt kizárólag az öröklésben érdekelt hozzátartozója, vagy örököstársa képviselheti. Azt, hogy ki minősül hozzátartozónak a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdése rögzíti: így péládul: házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, testvér házastársa. Az első hagyatéki tárgyaláson az idézések szabályszerűségének megállapítása után a hagyatéki leltár ismertetése történik, elsősorban az aktív és a passzív vagyon felsorolása. Az öröklésben érdekeltek a közjegyző felhívására a tárgyaláson észrevételeket tehetnek, másolatot kérhetnek az ismertetett anyagról, egymással egyezséget, vagy osztályos egyezséget köthetnek és más eljárásbeli cselekményeket végezhetnek. Amennyiben maradt az örökhagyó után végintézkedés, úgy a végintézkedés egészét a közjegyző a felek előtt kihirdeti, azaz felolvassa azt. Végül a közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó után a törvényes öröklés vagy a végintézkedés szerinti rend érvényesül, a hagyaték átadásához szüksége tényállást, és azt, hogy ki, milyen jogcímen támaszt igényt a hagyatékkal szemben. Ki kell hangsúlyoznom, hogy a közjegyző nem nyomozó hatóság, kizárólag a rendelkezésre álló iratok, az öröklésben érdekeltek nyilatkozatai alapján fogja eldönteni a tényállást: azaz, hogy esetleg a felek vitatják-e a végintézkedés érvényességét, a kiesési okokat elfogadják-e, örökösként érdekeltek örökrészét, ági öröklési igényeket, kötelesrész iránti igényeket. Látható a fentiekből, hogy a hagyatéki eljárás maga egy dinamikusabb eljárássá válhat amennyiben az öröklésben érdekeltek aktívan részt vesznek az eljárás lefolytatásában.

2.6. Hagyaték átadása teljes hatállyal

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerint a közjegyző a hagyatékot vagy teljes
hatállyal vagy ideiglenes hatállyal adhatja át. A kettő között a fő különbség az, hogy van-e az öröklésben érdekeltek között jogvita vagy sem amely akadályát képezi a teljes hatályú hagyatékátadásnak. Teljes hatállyal adható át ennek megfelelően amennyiben kizárólag egy örökösként érdekelt van, vagy például ha egy örökösként érdekelt és egy, vagy több hagyatéki hitelezői van aki követelést érvényesít de az örökössel megtud egyezni, vagy az örökös pusztán
elismeri a hitelezői igényt. Akkor is teljes hatállyal adható át, ha a hagyatéki hitelezők hozzájárulnak a teljes hatályú átadáshoz akkor is ha nem ismerik el az igényét vagy az örökös nem reagál az igényre.

Ki kell emelni, hogy a Hetv., ha van jogvita ha nincs, kizárólag akkor teszi lehetővé a hagyaték átadását ha annak nincs törvényes akadálya. Így például ha az örökhagyó után nem maradt végintézkedés, sem törvényes örökös akkor a közjegyző kizárólag a Magyar Államnak, mint szükségképpeni örökösnek adhatja át az örökhagyó hagyatékát, a nevelt,-vagy mostoha gyermeknek nem, akkor sem ha örökösi minőségben kívánna fellépni az eljárásban. A példából látható, hogy a közjegyző törvénysértő hagyatékátadó végzést nem hozhat akkor sem ha abban minden örökösként érdekelt egyébként egyetért. A mostoha gyermek példájánál maradva, az örökhagyó után kettő leszármazó maradt és volt egy mostoha gyermeke is. Ha a törvényes örökösök egyezően előadják a közjegyző előtt, hogy egy gyermekrészt kívánnak juttatni a mostoha gyermeknek, a közjegyző nem fogja kívánságuk szerint átadni a hagyatékot, mert törvényes akadályba ütközik az egyezség.

Ha a hagyatéki eljárásban öröklési jogvita vagy másodlagos öröklési jogvita van, úgy a hagyaték átadása csak ideiglenes hatállyal történhet. Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek: ha a hagyatéki hitelező, igénylő hozzájárul a hagyaték teljes hatályú átadásához, vagy ha a hitelező, igénylő követelésének megfelelő összeget közjegyzői letétbe helyeznek az örökösként érdekeltek, vagy ha örökösként érdekelt beleegyezik abba, hogy az örökhagyó hagyatékába tartozó ingatlanra a követelésnek megfelelő összeg erejéig jelzálogjot jegyezzenek be és a bejegyzés költségeit meg is előlegezi. Ha az örökösként érdekeltek beleegyeznek, hogy közjegyzői letétbe helyezik az összeget vagy, hogy jelzálogjog kerüljön bejegyzésre akkor a hagyatéki hitelezőnek, igénylőnek a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számítva 30 nap áll rendelkezésére, hogy a pert megindítsa (ide tartozik viszont a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése is) és ezt igazolja az eljáró közjegyző felé, ellenkező esetben a közjegyző a letétbe helyezett összeget visszautalja a letevőnek, a jelzálogjog törlése iránt pedig megkeresi az illetékes földhivatalt. Látható, hogy ezekben az esetekben az örökösként érdekeltek és a hitelezők között kommunikáció van ami kiemelkedően fontos a hagyatéki eljárásban. Azzal, hogy a hitelező nem zárkózik el a teljes hatályú átadásától hozzájárul ahhoz, hogy az örökösként érdekeltek az örökhagyó hagyatékába tartozó vagyonelemek fölött tulajdonosi jogaikat gyakorolva rendelkezzenek (közjegyző megkeresi például az illetékes földhivatalt, pénzintézetet az örökösként érdekeltek tulajdonjoga bejegyzése érdekében, amellett, hogy a hitelező, igénylő érdekei is védve van.

Másodlagos öröklési jogvitának számít a Hetv. szerint az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita, vagy a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita. Ehhez képest az öröklési jogi vita az örökösként érdekeltek között abban a kérdésben felmerült vita, hogy a hagyaték kit és milyen jogcímen illet, valamint a természetben kiadni igényelt kötelesrész tárgyában felmerült vita. A kettő jogvita közötti lényeges különbség, hogy másodlagos öröklési jogvita lehetséges szereplői szélesebb személyi kört ölel fel, mint az öröklési jogi vita, ugyanis örökösként érdekeltnek csak azt tekinti a törvény aki örökösként lép fel, dologi hagyományban vagy halála esetére szóló ajándékban részesített az örökhagyó, valamint az utóörökös és dologi utóhagyományost. Másodlagos öröklési jogvita esetén az igények jogalapja és annak összege a vitás: így például: tényleg jár-e kötelesrész az azt igénylőnek, mekkora összegben, hagyatéki hitelezőnek van bizonyítéka, hogy tényleg fennáll a követelés és akkora összegben amennyit követel. Ehhez képest öröklési jogi jogvitában példa lehet ha a törvényes és végintézkedés szerinti örökösök közötti vita, érvényes-e a végrendelet, öröklési szerződés, érvényes-e a kitagadás.

2.7. Hagyaték átadása ideiglenes hatállyal

Ha a hagyatékot teljes hatállyal nem lehet átadni – mert vitatják a törvényes örökösök a végintézkedés érvényességét, öröklési vagy másodlagos öröklési jogvita áll fenn például – úgy az eljáró közjegyző kizárólag ideiglenes hatállyal adhatja át a vitával érintett hagyatéki vagyonelemet, vagy akár az egész hagyatékot a vita mélységétől függően. Ideiglenes hatály esetén a megszerző fél rendelkezési joga korlátozott ugyanis bár a hagyatékot birtokba veheti, a hagyaték-átadási terheket és öröklési illetéket a hagyatékból kifizetheti, azonban más tulajdonosi részjogosultságokat nem gyakorolhat, így nem adhatja el, nem terhelheti meg – azaz biztosítékként nem szolgálhat például egy kölcsönszerződésnek -. A hagyatéki eljárásban résztvevő felek érdekei is biztosítva vannak, ugyanis amennyiben az ideiglenes hatállyal megszerző örökös nem a fenti célokra használja fel a részére átadott hagyatékot – tehát terhek kifizetésére – úgy a jogellenesen elidegenített vagyonért, vagyontárgyakért saját vagyonával felel. Mindaddig korlátozott az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés amíg a hagyatékot a közjegyző nem tudja átadni teljes hatállyal vagy a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válásáig.

Az, hogy kinek adja át ideiglenes a hagyatékot a közjegyző függ attól, hogy az örökhagyó után maradt-e végintézkedés vagy sem. Főszabályként a szerződéses örökösnek kell átadni ha az örökhagyó után öröklési szerződés maradt, ha nincs öröklési szerződés úgy a végrendeleti örökösnek, mindkettő hiányában a törvényes örökösnek. Bonyolódik a helyzet, ha a végintézkedés alakilag érvénytelen ugyanis ilyenkor a törvényes örökösnek kell átadni a hagyatékot. Ha kettő végrendelet is maradt az örökhagyó után és az egyik alakilag érvénytelen, úgy az alakilag érvényes végrendeletben megnevezett végrendeleti örökösnek kell átadni.

Tekintve, hogy az öröklési vagy másodlagos öröklési jogvita megakasztja a teljes hatállyal történő hagyaték átadását és a közjegyző előtt folyó nemperes eljárásban felek nem tudnak megállapodni így szükségképpen peres eljárás megindítására kell, hogy sor kerüljön a törvényben meghatározott határidőn belül, különben a közjegyző a hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megfogja állapítani. A pert pedig az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétól számított 30 napon belül kell, hogy megindítsa az arra jogosult, és a megszabott határidő elteltét követő 8. napig kell, hogy igazolja a keresetlevél beadását az eljáró közjegyző felé. Fontos kiemelni, hogy kizárólag fizetési meghagyással érvényesíthető követelés esetén (3.000.000, -Ft-ig ugyanis pénzkövetelést kizárólag fizetési meghagyás útján lehet érvényesíteni) a keresetlevelet felváltja a fizetés meghagyás iránti kérelem benyújtása. A fentieknek megfelelően az eljáró közjegyző a hagyatékátadó végzés teljes hatályát megállapítja ha a per megindítását a jogosult nem igazolja, a keresetlevelet a bíróság jogerősen visszautasította, a bíróság a keresetet elutasította, a bíróság jogerősen megszüntette a pert vagy a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be a pert. A per megindítása és a keresetlevél befogadása esetén az eljáró közjegyző pedig a hagyatéki eljárás összes iratát megfogja küldeni az eljáró törvényszéknek elektronikus úton. Ameddig tart a per addig érvényesülnek a fentebb is ismertetett szabályok, tehát az ideiglenes hatállyal megszerző félnek csak korlátozott rendelkezési joga van a hagyaték, vagy annak egy része tekintetében.

2.8. Póthagyatéki eljárás

Póthagyatéki eljárásra akkor kerül sor, amikor később, az alaphagyaték teljes hatállyal történő átadása után bármilyen időpontban – ez lehet akár az átadást követő pár nap is vagy évek – az örökhagyó hagyatékába tartozó vagyontárgy meglétéről szereznek tudomást az öröklésben érdekeltek. Ez lehet bankszámla, 300.000,-Ft-ot meghaladó ingóság, gépjármű, lényegében bármilyen vagyontárgy. Az ingatlannyilvántartás nagyjából 2023. július hónap környékére teljes mértékben elektronikus nyilvántartás lesz, így a földhivatalok az elmúlt hónapokban nagy számú póthagyatéki eljárást indítottak meg a nyilvántartás teljeskörű felülvizsgálata érdekében, így tapasztalatunk szerint több póthagyatéki eljárás fog megindulni ebben az időszakban, ugyanis sokszor előfordul, hogy az örökhagyó nevén kis tulajdoni illetőségben tartanak nyilván földrészt, vidéken, elfeledve. A póthagyatéki eljárás megindítására ugyanazok a szabályok érvényesek mint az alaphagyatéki eljárásban, így az örökösként vagy öröklésben érdekelteknek ugyanazt az eljárást kell lefolytatni mint az alaphagyatékban, kezdve az önkormányzat felé történő bejelentéstől, és az eljáró közjegyző előtti eljárásra is. Fontos kiemelni, hogy az alaphagyaték tekintetében tett visszautasító nyilatkozat vagy ennek ellentéte, a visszautasítás jogáról való lemondás is kihat a póthagyatéki eljárásra, minden más nyilatkozat viszont nem. Ez azt jelenti, hogy ha az örökösként érdekelt visszautasította a hagyatékot az alaphagyatéki eljárásban, úgy őt a póthagyatéki eljárás során is figyelmen kívül kell hagyni a törvényes öröklésre jogosultak megállapítása során. Ha nem utasította vissza a hagyatékot a törvényes örökös az alaphagyatéki eljárásban, úgy a póthagyatéki eljárásban sem utasíthatja vissza a hagyatékot kivéve a külön is visszautasítható vagyontárgyakat természetesen – ilyen például a föld tulajdonjoga, amelyet az örökösként érdekel külön is visszautasíthat anélkül, hogy az egész hagyatékot vissza kellene utasítania -. Nem terjed ki a póthagyatéki eljárásra így az alaphagyatéki eljárásban adott meghatalmazás, ügygondnok kirendelés sem mivel a póthagyatéki eljárás egy külön, önálló eljárásként érvényesül és nem az alaphagyatéki eljárás folytatása. A póthagyatéki eljárás elsődleges célja tehát a fentiek figyelembevételével az, hogy a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően előkerült, az öröklésben érdekeltek tudomására jutott vagyontárgyak tekintetében is lefolytassa a hagyatéki eljárást. Azonban ha további, a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően jelent be öröklési igényt egy vagy több örökösként érdekelt, úgy nem póthagyatéki eljárás lefolytatásának, hanem megismételt eljárásnak van helye. A hagyatékátadó végzés meghozatala azért vízválasztó a hagyatéki eljárás során mert az eljáró közjegyzőt köti az általa meghozott hagyatékátadó végzés, annak megváltoztatása törvényi feltételek fennállása esetén lehetséges és külön eljárási rend által szabályzott.

2.9. Hagyatéki eljárás megismétlése

A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell kérelmezni a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző előtt vagy írásban vagy lehetőség van arra, hogy az öröklésben érdekelt a közjegyzőnél azt jegyzőkönyvbe mondja. Fontos, hogy a határidő jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A hagyatéki eljárás megismétlését arra hivatkozással nem lehet kérni, hogy a közjegyző nem adott át egy, a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően előkerült, az öröklésben érdekeltek tudomására jutott vagyontárgyat vagy követelést vagy bármilyen vagyoni értékkel bíró ingóságot, ingatlant a közjegyző nem adott át. Ilyenkor póthagyatéki eljárás lefolytatására van lehetőség. Az örökösként érdekelt akkor kérheti az eljárás megismétlését, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet nem bíráltak el a hagyatéki eljárásban feltéve, hogy a tény elbírálása, figyelembevétele esetén az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Ilyen eset lehet például, ha az örökhagyónak nem csak egy, hanem kettő gyermeke volt, ha maradt az örökhagyó után végintézkedés, de azt nem találták meg a kérelem előterjesztéséig, ha előkerül még egy végintézkedés. Amennyiben a közjegyző helyt ad a kérelemnek, úgy az eljárás megismétlésének eredményére tekintettel a korábban lefolytatott eljárásban hozott hagyatékátadó végzést vagy hatályban fenntartja, vagy részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és eltérő hagyatékátadó végzést hoz. Ha például a korábbi eljárásban a törvényes öröklés rendje szerint adta át a közjegyző a hagyatékot, de előkerült az örökhagyó végintézkedése és nem törvényes örököseit jelöli meg végrendeleti örökösként, úgy a közjegyző hatályon kívül helyezi a korábbi eljárásban meghozott hagyatékátadó végzést és teljesen eltérő végzést hoz. Ha előkerül még törvényes örökös, úgy részben hoz eltérő hagyatékátadó végzést, mivel a hagyatékban való részesedés aránya változik meg. Ki kell emelni, hogy a megismételt eljárásnak, valamint póthagyatéki eljárásnak vagy öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárásnak is egyaránt helye lenne, úgy a megismételt hagyatéki eljárásban kell érvényesíteni a póthagyatéki és a bizonyítvány kiadása iránti eljárásra tartozó igényeket is.