Öröklés után
felmerülő kérdések
3.1. Közös tulajdon szabályai
Gyakran előfordul, hogy öröklést követően közös tulajdon olyan személyek között keletkezik, akik nem ismerik egymást, vagy nincsenek jó viszonyban, nem értenek egyet a hagyaték jövőbeli sorsát illetően, és eredetileg nem is állt volna szándékukban tulajdonközösséget létrehozni. Ilyen helyzet nagyon gyakran fordul elő öröklés esetén.
A tulajdonostársak joga a birtoklásra és a használatra:
A birtoklás és a használat valamennyi tulajdonostársat az egész dologra (a dolog: pl. ingatlan, vagy bármely ingóság – autó, pénz – stb.) nézve illeti meg, azonban a tulajdonostársak jogait a többi tulajdonostárs tulajdonjoga korlátozza. Természetesen azt nem tiltja a szabályozás, hogy a tulajdonostársak a használatot és az ezzel együtt járó birtoklást a tulajdonközösség megszüntetése nélkül megosszák egymás között. E megosztás alapja azonban a tulajdonostársak megállapodása (szerződése) lesz, amely megköthető nemcsak szóban vagy írásban, de akár ráutaló magatartással is, így a tulajdonostársak számára egymással szemben kötelmi jogokat és kötelezettségeket keletkeztet.
A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés:
A közös tulajdonban álló dolog hasznai a tulajdonostársakat, ha másként nem állapodnak meg, tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Ebből az is következik, hogy az osztható hasznok osztható dologként a tulajdoni hányad arányában illetik meg a tulajdonostársakat. A közös tulajdon oszthatatlan hasznai oszthatatlan dologként a tulajdonostársak közös tulajdonába kerülnek.
A közös tulajdon állagának megóvása:
A tulajdonostárs döntés hiányában is jogosult elvégezni az állag megóvásához és fenntartásához szükséges munkálatokat. Az ilyen kiadásokhoz a többi tulajdonostárs tulajdoni hányada arányában köteles hozzájárulni, ezért a munkálatokat elvégeztető (elvégző) és a költségeket megelőlegező tulajdonostárs részére a kiadásoknak a tulajdoni hányaduk arányában rájuk eső részét a tulajdonostársak kötelesek megtéríteni.
(Ptk. Nagykommentár – Vékás Lajos/Gárdos Péter)
3.2. Közös tulajdon megszüntetése
Az örököstársak jogközössége a hagyaték felosztásával szűnik meg, rendszerint a hagyatéki tartozások kielégítése után. Az örökhagyó végintézkedéssel rendezheti a hagyatéki osztály módját. Az örököstársak ettől eltérően is megállapodhatnak, hacsak a végintézkedés az örökhagyó által meghatározott hagyatéki felosztást nem teszi az öröklés feltételévé.
A hagyaték felosztására, azaz a hagyatéki osztályra a Ptk.-nak a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályait (Ptk. 5:83-5:84. §) kell megfelelően alkalmazni.
Az örökösök a hagyatékot – kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel is feloszthatják egymás között (osztályos egyezség).
Ha a hagyatéki osztály módját az örökhagyó végintézkedéssel nem rendezte, és abban az örökösök osztályos egyezséget sem kötnek, a jogvita teljes rendezése, vagyis a tulajdonközösség megszüntetése a bíróság feladata.
Összegezve tehát az örököstársak jogközössége 3 féle megszűnhet:
a) osztályos egyezséggel;
b) közjegyzői hagyatékátadó végzéssel;
c) bírósági ítélettel.
A bíróság általi megszüntetés esetén a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Ez egy esetben korlátozható: az „alkalmatlan idő”-re vonatkozó kifogás alapján. Az „alkalmatlan idő” kifogására időlegesen fennálló, belátható időn belül megszűnő körülmények bekövetkezése esetén lehet hivatkozni, például instabil piaci viszonyok, kedvezőtlen szociális körülmények esetén, vagy akár családvédelmi szempontokat is figyelembe lehet venni.
Egyezség hiányában a közös tulajdon megszüntetését a bíróság előtt indított peres eljárásban lehet igényelni.
A Ptk. szerinti közös tulajdon megszüntetésének sorrendisége:
- természetbeni megosztás
- tulajdonostárs tulajdoni hányadának megváltása
- társasházzá alakítás
- árverési értékesítés.
A bíróság számára egyetlen korlát van: “…nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik”.
3.3. Póthagyatéki eljárás
Póthagyatéki eljárásra akkor kerül sor, amikor később, az alaphagyaték teljes hatállyal történő átadása után bármilyen időpontban – ez lehet akár az átadást követő pár nap is vagy évek – az örökhagyó hagyatékába tartozó vagyontárgy meglétéről szereznek tudomást az öröklésben érdekeltek. Ez lehet bankszámla, 300.000,-Ft-ot meghaladó ingóság, gépjármű, lényegében bármilyen vagyontárgy. Az ingatlannyilvántartás nagyjából 2023. július hónap környékére teljes mértékben elektronikus nyilvántartás lesz, így a földhivatalok az elmúlt hónapokban nagy számú póthagyatéki eljárást indítottak meg a nyilvántartás teljeskörű felülvizsgálata érdekében, így tapasztalatunk szerint több póthagyatéki eljárás fog megindulni ebben az időszakban, ugyanis sokszor előfordul, hogy az örökhagyó nevén kis tulajdoni illetőségben tartanak nyilván földrészt, vidéken, elfeledve. A póthagyatéki eljárás megindítására ugyanazok a szabályok érvényesek mint az alaphagyatéki eljárásban, így az örökösként vagy öröklésben érdekelteknek ugyanazt az eljárást kell lefolytatni mint az alaphagyatékban, kezdve az önkormányzat felé történő bejelentéstől, és az eljáró közjegyző előtti eljárásra is. Fontos kiemelni, hogy az alaphagyaték tekintetében tett visszautasító nyilatkozat vagy ennek ellentéte, a visszautasítás jogáról való lemondás is kihat a póthagyatéki eljárásra, minden más nyilatkozat viszont nem. Ez azt jelenti, hogy ha az örökösként érdekelt visszautasította a hagyatékot az alaphagyatéki eljárásban, úgy őt a póthagyatéki eljárás során is figyelmen kívül kell hagyni a törvényes öröklésre jogosultak megállapítása során. Ha nem utasította vissza a hagyatékot a törvényes örökös az alaphagyatéki eljárásban, úgy a póthagyatéki eljárásban sem utasíthatja vissza a hagyatékot kivéve a külön is visszautasítható vagyontárgyakat természetesen – ilyen például a föld tulajdonjoga, amelyet az örökösként érdekel külön is visszautasíthat anélkül, hogy az egész hagyatékot vissza kellene utasítania -. Nem terjed ki a póthagyatéki eljárásra így az alaphagyatéki eljárásban adott meghatalmazás, ügygondnok kirendelés sem mivel a póthagyatéki eljárás egy külön, önálló eljárásként érvényesül és nem az alaphagyatéki eljárás folytatása. A póthagyatéki eljárás elsődleges célja tehát a fentiek figyelembevételével az, hogy a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően előkerült, az öröklésben érdekeltek tudomására jutott vagyontárgyak tekintetében is lefolytassa a hagyatéki eljárást. Azonban ha további, a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően jelent be öröklési igényt egy vagy több örökösként érdekelt, úgy nem póthagyatéki eljárás lefolytatásának, hanem megismételt eljárásnak van helye. A hagyatékátadó végzés meghozatala azért vízválasztó a hagyatéki eljárás során mert az eljáró közjegyzőt köti az általa meghozott hagyatékátadó végzés, annak megváltoztatása törvényi feltételek fennállása esetén lehetséges és külön eljárási rend által szabályzott.
3.4. Hagyatéki eljárás megismétlése
A hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, vagy az öröklési bizonyítvány jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell kérelmezni a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző előtt vagy írásban vagy lehetőség van arra, hogy az öröklésben érdekelt a közjegyzőnél azt jegyzőkönyvbe mondja. Fontos, hogy a határidő jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A hagyatéki eljárás megismétlését arra hivatkozással nem lehet kérni, hogy a közjegyző nem adott át egy, a hagyatékátadó végzés meghozatalát követően előkerült, az öröklésben érdekeltek tudomására jutott vagyontárgyat vagy követelést vagy bármilyen vagyoni értékkel bíró ingóságot, ingatlant a közjegyző nem adott át. Ilyenkor póthagyatéki eljárás lefolytatására van lehetőség. Az örökösként érdekelt akkor kérheti az eljárás megismétlését, ha olyan tényre hivatkozik, amelyet nem bíráltak el a hagyatéki eljárásban feltéve, hogy a tény elbírálása, figyelembevétele esetén az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Ilyen eset lehet például, ha az örökhagyónak nem csak egy, hanem kettő gyermeke volt, ha maradt az örökhagyó után végintézkedés, de azt nem találták meg a kérelem előterjesztéséig, ha előkerül még egy végintézkedés. Amennyiben a közjegyző helyt ad a kérelemnek, úgy az eljárás megismétlésének eredményére tekintettel a korábban lefolytatott eljárásban hozott hagyatékátadó végzést vagy hatályban fenntartja, vagy részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és eltérő hagyatékátadó végzést hoz. Ha például a korábbi eljárásban a törvényes öröklés rendje szerint adta át a közjegyző a hagyatékot, de előkerült az örökhagyó végintézkedése és nem törvényes örököseit jelöli meg végrendeleti örökösként, úgy a közjegyző hatályon kívül helyezi a korábbi eljárásban meghozott hagyatékátadó végzést és teljesen eltérő végzést hoz. Ha előkerül még törvényes örökös, úgy részben hoz eltérő hagyatékátadó végzést, mivel a hagyatékban való részesedés aránya változik meg. Ki kell emelni, hogy a megismételt eljárásnak, valamint póthagyatéki eljárásnak vagy öröklési bizonyítvány kiadása iránti eljárásnak is egyaránt helye lenne, úgy a megismételt hagyatéki eljárásban kell érvényesíteni a póthagyatéki és a bizonyítvány kiadása iránti eljárásra tartozó igényeket is.