Nemzetközi elem
az öröklésben
4.1. Európai Unión belüli öröklés
Az Európai Unió valamennyi tagállamaiban kötelezően alkalmazandó (kivéve Dánia és Írország) nemzetközi elemet is tartalmazó hagyatéki eljárásokban a főbb szabályokat az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 650/2012/EU rendelete (Öröklési rendelet) határozza meg. Az alkalmazás első kérdése, hogy az örökhagyó melyik országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel, ugyanis ez alapozza meg az eljáró hivatalok, bíróságok, Magyarországon a közjegyző joghatóságát. A szokásos tartózkodási hely leegyszerűsítve az a hely, ahol az örökhagyó életvitelszerűen él és lakik. Amennyiben a közjegyző joghatósága megállapítható, úgy az általános illetékességi szabályok fogják eldönteni, hogy melyik közjegyző fog eljárni az adott hagyatéki eljárásban. Az irányadó jog szempontjából is az a meghatározó, hogy mely ország rendelkezik joghatósággal. Ha az egyébként görög állampolgársággal rendelkező örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye Budapesten volt és utána maradt Görögországban is ingatlan, ingóságok, úgy a magyar öröklési szabályok lesznek irányadóak az egész hagyatéki eljárásban. Így az irányadó jog határozza meg például, hogy kik az öröklésben érdekelt személyek, azoknak a részesedését a hagyatékból, öröklési képességet. Lehetséges, hogy az örökhagyó a szokásos tartózkodási helyétől függetlenül, azzal szemben az állampolgársága szerinti ország joga szerint akarja rendezni az utána való öröklést és annak rendjét. Ilyen esetben célszerű végintézkedésben kifejezni ezt a szándékot, hogy az eljáró szervek teljesíteni tudják az örökhagyó szándékát. Látható, hogy az Öröklési rendelet nem írja felül az egyes nemzeti jogszabályokat, hanem csupán támaszt és irányt mutat azokban az esetekben amikor a párhuzamos eljárások kérdése felmerülne az örökhagyó szokásos tartózkodási helye és állampolgársága szerinti jog esetleges összeütközése esetén. A párhuzamos eljárások megakadályozására szolgál az, hogy a joghatósággal rendelkező szervek által a hagyaték tárgyában hozott jogerős határozatát a tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük. Amennyiben valamiért nem teljesülne a kölcsönös elismerés elve – ez leggyakrabban ingatlanok esetében fordulhat elő – az örökösként érdekelt európai öröklési bizonyítvány kiállítását is kezdeményezheti az eljáró közjegyző előtt. A bizonyítvány egy formanyomtatvány, amelyet az adott országban felhasználni kívánó nyelven állít ki az eljáró közjegyző és a bizonyítvány birtokában az örökösként érdekelt az adott országban tudja felhasználni jogállásának bizonyítására, valamint jogai és kötelezettségeinek gyakorlása céljából. Javasolt minden esetben az adott országban a hagyatéki eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatás megadását kérelmezni, hogy hogyan járjon el az örökösként érdekelt.
4.2. Európai Unión kívüli öröklés
Amennyiben az örökhagyó nem rendelkezett egyik uniós tagállam állampolgárságával sem, úgy az Európai Öröklési rendeletet nem lehet alkalmazni, ennek megfelelően nem alkalmazandó a kölcsönös elismerés elve sem nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában. Tehát külföldi, az Európai Unió tagállamain kívüli öröklési jogi kérdések felmerülése esetén Magyarország és az adott ország közötti nemzetközi egyezményeket kell megvizsgálni elsődlegesen, illetve a nemzetközi magánjogról szóló törvényt. Az irányadó jogot általában az örökhagyó állampolgársága vagy szokásos tartózkodási helye fogja meghatározni, azaz adott esetben az örökhagyó állampolgársága szerinti jog alapján kell lefolytatni a hagyatéki eljárást, függetlenül attól, hogy a hagyatéki vagyonba tartozó egyes vagyontárgyak melyik országban találhatóak. Például ha az örökhagyó orosz állampolgár volt aki Japánban halt meg, de akinek a nevén nyilván tartottak bankszámlát egy magyarországi székhellyel rendelkező bankban, úgy Magyarországon a közjegyző joghatósága és illetékessége megállapítható lesz és a közjegyző lefolytathatja a hagyatéki eljárást a bankszámla vonatkozásában, ugyanis a hagyatéki vagyon fekvésének helye megalapozza a közjegyző illetékességét. Ebben az esetben viszont a közjegyzőnek az orosz öröklési jog szerint kell majd eljárnia és aszerint kell átadnia a hagyatékot. A közjegyzőtől sem várható el azonban, hogy minden ország öröklési jogát ismerje, így ilyen esetben vagy az Igazságügyi Minisztérium vagy az Országos Közjegyzői Kamara segítségét szokták igénybe venni az irányadó jog megismerése és meghatározása érdekében.